Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban

A projektet az Európai Unió
társ-finanszírozta

Water shortage hazard and
adaptive water management strategies in the Hungarian-Serbian cross-border region

 
  nincs bejelentkezve

Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban

Most még belvíz van, de már készülni kell az aszályra

Sajtótájékoztató - 2013.04.18

A HUSRB 1203/121/130 – WAHASTRAT projekt nyitó sajtótájékoztatójára 2013. április 18.-án került sor a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken.

A „Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban” c. projekt megvalósításában 18 magyar és 14 szerb kutató vesz részt a határ két oldalán. A 18 hónapig tartó projekt 630 ezer euró támogatással valósul meg.

A Szegedi Tudományegyetem által koordinált projektben az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar, az Újvidéki Egyetem Műszaki Kar és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai működnek közre. A klímaváltozással kapcsolatos veszélyek közül különösen fontos Magyarországon a vízhiány és az aszály vizsgálata, hiszen az egyre gyakoribbá váló éghajlati szélsőségek és a hidro-klimatikus veszélyek következményei miatt a jövőben a vízgazdálkodás tervezése a jelenleginél sokkal komplexebb megközelítést igényel. A megelőzésre és felkészülésre kell helyezni a hangsúlyt. Éppen ezért kiemelten fontos a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása a régióban, mely komplex megoldásokat és széleskörű kutatásokat kíván.

Az Európai Unió Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott projekt megnyitóján a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese, Dr. Mucsi László e határon átnyúló együttműködésben megvalósuló kutatás jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen az aszály és a vízhiány mind a két országot érintő probléma, és mint környezeti veszély, nem ismer országhatárokat

Dr. Blanka Viktória (Szegedi Tudományegyetem) rövid tájékoztatást adott a projekt főbb adatairól és céljairól, és bemutatta a kutatás – fejlesztés indokoltságát. Kiemelte, hogy a projekt keretein belül kutatók és gyakorlati szakemberek egy környezeti probléma közös megoldási lehetőségeinek keresésében működnek együtt.

Dr. Ladányi Zsuzsanna (Szegedi Tudományegyetem) bemutatta a projekt résztevékenységeit és elmondta, hogy a legmodernebb vizsgálati módszerekkel és eszközökkel zajló kutatás eredményeképpen interneten hozzáférhető adatok és térképek válnak elérhetővé a lakosság számára is.

Ljiljana Popović (Újvidéki Egyetem Műszaki Kar) a Szerbiában lezajlott megelőző aszálykutatásokról adott rövid áttekintést, és külön hangsúlyozta, hogy a projekt eredményeképpen elkészülő anyagok és térképek az aszály kockázatkezeléséhez nagyban hozzájárulhatnak. Továbbá részletesen bemutatta a Vajdasági vízkészleteket érintő nehézségeket és problémákat.

Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság) hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatási eredmények jobban megalapozhatják a vízgazdálkodás gyakorlati megvalósításait és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek fejlesztését is. Továbbá alátámasztva a probléma súlyosságát, beszámolt arról, hogy habár belvíz és árvíz ellen védekezik jelenleg is a vízügy, a hátság tetején már megkezdték a vízvisszatartó munkálatokat a vízhiány megelőzésére.

Dr. Uglješa Stankov (Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar) hangsúlyozta, hogy a kutatási feladatok mellett a projekt a társadalmi vonatkozásokat is figyelembe veszi, hiszen a projekt mélyinterjúk és workshopok segítségével kívánja a régióban gazdálkodók környezettudatosságát felmérni és növelni. Valamint kiemelte a tavalyi évben tapasztalt aszálykár mértékét a Vajdaságban.

Kapcsolódó honlapok

 

Fényképalbum